Éden

Kövér esőcseppek
gördülnek az ablak üvegén,
 Csókolj meg kedves,
 Ha bármit is jelentek én.
 Szerelmünk tiltott,
 mint a fényes gyümölcs,
 s miből édes nektárt ivott
a pár, kiket Az elküldött.


Sóhaj tör fel ajkaimból,
 kezeim sziluettje simítja vállaid.
 Frissen nyíló bimbó,
 ifjú harmat borítja szirmait.
 Apró cinege szakajtja le
 a törékeny kis gallyat,
 s magával hozza a zivatart.